2016. október 2., vasárnap

Na kérem...

Visszanézve nem kényeztettelek el Benneteket túl sok részlettel :)
A kórházi napokról annyit, hogy végül egyáltalán nm sárgult be Marci, a doktornő sem értette, nézegették minden nap, de semmi. Négyen jöttünk haza aznap, Marcika volt az egyetlen, aki nemkapott tápszeres receptet, mondjuk aki hajnali 4kor azért ordítja fel a teljes osztályt, mert 70 azaz HETVEN milit evett és lezabált... Ezt a jó szokását azóta ia tartja, mármint azt hogy lezabál, mert mérni bizony nem mérem, nincs is itthon mérleg. De addig míg 5-6 óránként eszik és tele a fagyasztó tejjel, nem aggódom túlságosan.
Amúgy a kórházból hazajönni sokkoló volt. Egészen konkrétan úgy éreztem magam, mintha az idegszanatóriumból a bolondokházába kerültem volna, kemény volt, vissza kellett szoknom a nyüzsibe. A manó bírj a kiképzést, meg se rezzen ha valaki kiabál, mondjuk már odabent is ezt hallgatta. Van egy cuki sztori is :) A kórházban újabban nem mindegyik nővérke fogj a kezében a babákat amikor meg lehet nézni őket, van a ki kiteszi őket és megy dolgára. Az egyik ilyen alkalommal Marci nekifogott grimaszolni, nyújtózkodni, még tán kakált is, a fiúk természetesen sikítva röhögtek rajta, zengett az egész osztály, mire Marci elmosolyodott. Végre ismerős hangokat hallott :)
Itthon is kb ez megy, bár néha azért elég kemény meló elaltatni, mert lezabál, vagy mint most is, hidegfront van. És nagyon fura még mindig bemenni a szobába és látni őt  a kiságyban. Imádom, egy cukorbogár kis pióca, nagyon szeret jó sokáig lógni a cicin. A fiúk odéig vannak érte, folyton kézbe kérik, Kende már kérdés nélkül kiveszi a kiságyból, na ettől mondjuk a hajam égnek áll, nem győzöm mantrázni, hogy nagyon-nagyon óvatosan. A többiek is kivennék, de nekik semmiképp sem engedem, ők a kanapén ülve megkaphatják, nagyon élvezik azt is. Beszélgetnek vele, böfiztetik. Volt olyan este, hogy három fiú ült az ágy végében pelenkával a vállán, árgus szemekkel bámulva mikor fejezi már be a szopizást :D

Két üzemmód

Egyelőre nagyjából ennyiben működik a Marci gyerek:
Éhes

Jóllakott

2016. szeptember 23., péntek

A fotók :)

Mondanám, hogy az első közös képünk, de nem lenne igaz, ám azt a képet erősen cenzúráznom kellett :)

Apuci kezében pár percesen

Az első szopi után  a Kendétől kapott macival

Csendet, rendet, jól laktam, hagyj aludni

Ez egy mai fotó az egy hetes nagyfiúról :)

2016. szeptember 16., péntek


Szóval valahol csütörtökön hajnalban tartottunk utoljára. A továbbiakban sem sikerült túl sokat aludni, reggel nem is volt kedvem iskolába vinni a fiúkat, mivel Kendét amúgy Apuci vitte volna, rátestáltam a többit is, én meg lefeküdtem. 12 után ébredtem, éppen időben, 13ra kellett mennem az anesztes orvoshoz (a biztonság kedvéért volt műtéti kivizsgálás). Leültem enni a tejbegríz felfújtból amit előtte este csináltam, némi célzattal, Csanád is egy tejbegríz vacsi közben indult el. Hát Marcim valamivel megfontoltabb, ő csak a második kóstolásra 😉 Kaja közben elkezdett folyni a vizem. Csanival ellentétben azonban most nem jöttek fájások... 2 előtt értünk be a kórházba, nem sok jóval bíztattak, a méhszáj magasan hátul és zárt. Vagyis ha továbbra sincs fájás fél 7-kor műteni kell. Fél 5-ig ücsörögtem az előkészítőben, fájások nélkül. Akkor feltették a CTG-t, és végre a fájások is beindultak. Végül 21.05-kor megszületett Marci. Nagy küzdelem volt, teljesen szárazon, addigra minden víz elfolyt, nekem is segíteni kellett hogy rendesen táguljak, de végül megúsztam gátmetszés nélkül. Marci kicsit megszorult menet közben ( mert olyan aprócska...) szóval elég lila az arca meg a füle, tele van véraláfutással és a szeme fehérje is bevérzett. Ettől még gyönyörű 😊 Viszont már látszik hogy nagyon be fog sárgulni, gyanús hogy itt leszünk még egy darabig... Én a szülés végét már nagyon nehezen viseltem, de ahogy kibújt minden elmúlt. Teljesen jól vagyok, végül valami horzsolás miatt lett 2 öltésem, fel sem veszem. Hát röviden ennyi a történetünk 😊 Fotót sajnos a telefonomról nem tudok feltenni, arra várnotok kell míg hazamegyünk, leghamarabb hétfőn.

2016. szeptember 15., csütörtök

39+2

Hát hellóka! Marci üdvözöl mindenkit😊 Ma este 21.05kor 3940 grammal és 52 centivel megérkezett ❤ Sztorit később kaptok, most csak annyit hogy spontán ésmind jól vagyunk 😊

39+

Hajnali 1 óra van. Megy a mosogatógép, a mosógép és a szárítógép. Én meg már nem tudom mit találjak még ki, csak hogy valami történjen. Igen, ez is egy olyan éjszaka, amikor nem tudok aludni olyan feszült vagyok. A vérnyomásom és a pulzusom rendben, bár úgy érzem megfulladok...