Morcos anya

Cs: Ott a cica!
A: Igen, egy beteg cica.
Cs: Beteg?
A: Igen, beteg a cica.
Cs: Beteg cica... Nem fogom (meg). Méé(r)gesz Anya.

Kettő perccel később:
Jaj, gye(r)ekek! Én isz gye(r)ekek. Te isz gye(r)ekek.
Amúgy imádom az őszinteségét és ártatlanságát. Ma találkozott egy csivavával, és őszinte döbbenetet láttam az arcán amikor azt kérdezte: EZ MI??

Éles szemű megfigyelő

Pár perc kertben tartózkodás után a Csepp a következő kérdést/megállapítást szegezte szülőanyjának:
Szejeted te viágokat?!

Anya, de hát az jó nekünk!

Mostanában Zsombi is sziporkázik, íme két legfrissebb:
Ő volt a napos az oviban, ügyesen meg is terített, mindent feltett az asztalra, a szalvétát kivéve. Óvónéni, daduska kérték, tegye fel azt is. Nem akarózott. Kérdezték, vajon ugyan mégis miért. A válasz így hangzott:
"Nem merem. Túl fehér." A gyermek keze pedig szurokfekete volt :)))

Anya dünnyög:Nézzétek meg, beletapostátok a kekszet a szőnyegbe, most meg megeszi a macska!
Zsombi: Anya, de hát az jó nekünk! Nézd cak Pocak, még ott isz van!

anyai tekintély

Anya: Pakoljátok el a játékot.
Csani: Jó, minnyát, eszt építesz.
2 perccel később:
Anya: Pakoljátok el!
Csani: CAI ÉPÍT!!!!!

Beszélgetünk

Anya: Hol van a Csacsid?
Csani: Elbújt!

Csani: Anya! Mecét kaccósz!
Anya: Kapcsoljak mesét?
Csani: Aha! Dí(n)ósz mecét!

Anya: Mindjárt ebédelünk!
Csani: Mi (az) ebéd?
Anya: Rizses husi.
Csani: Risze uszi? Anya szütötte!

Anya: Aki nem jön fogat mosni, nem néz Házépítőket! Háromig számolok! Egy...
Csani: Kettó!

Kórház a város szélén

Lassan tényleg kitehetjük a táblát... Van két sármos ápolónk is. Mi meg döglődünk. Már valamikor a múlt héten volt egy zombis éjjelünk, amikor hajnal 2 magasságában infralámpával görnyedeztem Zsomborka fölött, aki a fülét fájlalta, majd melegnek találta a lámpát majd "melegítni" kellett. Reggel vigyorogva ébredt, el is felejtettük. Aztán szerdán a pánikszerű nagybevásárlás közepén hív a zanyukám, ez már nem jelentett sok jót, nála voltak a gyerekek, és hát ő azért már látott ezt-azt négyünkkel... Amint fölvettem, már tudtam, hogy gáz van, olyan hangerővel ordított a legkisebbem, azzal a nagyon fáj üvöltéssel, amitől a szőr föláll a hátamon... Fáj a füle. Igazából azon csodálkozom, hogy nem hamarabb... Már december közepe óta köhög és folyik az orra, persze szívjuk folyamatosan, de semmi más tünete. Semmi vész (egy frászt nem...) délutánra még elcsíptünk egy időpontot kedvenc és sajnos túl sűrűn emlegetett fülorrgégészünkhöz. El is mentünk, én meg a három gyerek. Befelé nem volt gond, nem volt senki. Kifelé már kicsit izgibb volt a sok rosszalló tekintet, jól végigmértek bennünket a sok emberek, akik szerettek volna már erőst bejutni :) Hát bocs, nem tehetünk róla (kicsit nem is nagyon örülünk neki), hogy az én gyerekeim ilyen nagy kedvencei a doktornéninek. Ja a vizit eredménye a következő: Csanádnak középfülgyulladás, arcüreg is érintett. Zsombornak középfülgyulladás. Anyucinak masszív arcüreggyulladás. Kende makkegészséges, mint mindig. Halom antibiotikum meg mindenféle vajákos biszbasz.Ha már itt tartunk, az egyik gyógynövényes izének fura mellékhatása van, szóval Angelina Jolie csókos ajkai a poros fasorban sem sincsenek hozzám képest... Kicsik szépen gyógyulnak, anyuka még egy felfázást is összeszedett, szóal meg is állapítottam, ha ehhez még hozzáveszem a gyakorlatilag permanens lila fejjel üvöltözést és csapkolódást, meg kell állapítsam, mesmeg energiatartalékaim végére értem. Néha picit töltődnek azért, mondjuk mikor le kell fotóznom a két kisebbet a kádban, hogy egymást ölelik, vagy amikor "Cai" azt énekelgeti, hogy "Boci boci kaata......." esetleg "Boci boci mefászó, haha nene naadáhó", szóval nagy gáz még nincs ;)

Mai friss

Tisztelettel és nagy büszkeséggel szeretném bejelenteni, hogy a mai oviolimpián Kendéék az ezüstérmet szerezték meg. A fiú is rém büszke magára. :)
Túléltük a harmadik félnapos áramszünetet is, már épp elég volt belőle. Mellesleg az oviban sem volt áram, se fűtés se világítás.
Ma mindkét nagyfiú remekelt a lovagláson, már ügetni tanulnak, és nagyon jól megy nekik! Csanád meg boldog, ha lovat lát, simogatja őket, és minél többet igyekszik a hátukra kerülni.
Említettem pár napja, hogy Kendének kiesett az első foga és már nő is a helyén az új. Ma odajött, hogy nézzem már meg mi az a szúrós az ínyén. Hát kérem a rágófogai mögött nő egy fog. Minden biológiai tudásomat összeszedve is csak bölcsességfog lehet. Természetesen meg fogom mutatni fogorvosnak is, egyelőre csak hüledezünk.
A nap mondása pedig Csanádtól származik, aki megunta, hogy Kende folyton piszkálja, és elküldte őt szebb vidékre a következő szavakkal: "Nem! Buta!" Végünk van...

ÉN

Nem, nem rólam fog szólni :) Csanád kezdte el használni önérvényesítésének fontos eszközét. Határozottan vicces, amikor reggel megkérdezem ki kér kakaót, és a három fiú kórusban válaszol: én! én isz! ÉN I!
A fotókon, tükörben és létszámellenőrzésnél is mondja. És nem csak ezt, kétszavas mondatokat hallok tőle! Ma majdnem leszédültem a székről, amikor ebédnél (2 tányér paradicsomleves után) a raviolit kóstolva közölte velem: NEJJÓ! Nem ízlett neki, nem is ette meg. Ezt is, azt is, itt is, ott is, ide is, oda is, ott van. Ezeket mind használja. A legújabb szavak a lufi, csúszik (fóbiája a vizes padló...) elcsúszok, csiga, heló, oké, és amin ma reggel borultam meg, amikor kiküldtem köszönni a fiúknak: JÓGEGE! Jó reggelt kívánt imádott, bálványozott és mindenben utánzott bátyjainak. Tegnap kiment az udvarra, én bent molyoltam valamit, de kinéztem, és kerestem. Ült a padon, felnézett valami nagyon fontos bütykölésből, és mosolyogva csak annyit mondott : NÉ! Valami kis vacakot nézegetett. Hihetetlen, milyen okos, és hogy mennyit jelent az, hogy "sokadik" gyerek.

Kívánság

Esti meseolvasás, a mese utolsó mondata: Te mit kívánnál, ha neked is lehetne 3 kívánságod?
Kende: "Hát azt, hogy meglegyen Nyunyuka..."

A bátorságnak vannak fokozatai

Ma szó szerint a következő beszélgetés zajlott le Zsombi és a lovasoktató között:
É: Zsombor, te bátor fiú vagy?
Zs: Igen, bátor vagyok. De a T-Rexek már kihaltak...