2014. december 20., szombat

Fintor

Harmadik éve leszek minden karácsony előtt "angyalka". Egy remek kezdeményezésről van szó, néhány gyermekotthon és krízisközpont összefogott, hogy ezeknek a gyerekeknek, akik nehéz sorsúak, esetleg családon belüli erőszak miatt kényszerültek elmenekülni az otthonukból, egy kicsit szebb legyen a karácsonya. A gyereke írnak egy levelet az angyalkának, mire vágynak. Azt ők már nem tudják, hogy ezek a levelek egytől egyig gondos kezekbe kerülnek, akik igyekeznek megvalósítani ezeket az álmokat. Harmadik éve kapok kislányt, kiélhetem amit három fiú mellett nehéz lenne, babákat válogatok, sétáltatható kiskutyát vadászok. Idén azonban történt valami más is. Egy hete jött a hír, hogy az egyik otthonba érkezett egy család, anya a három gyerekével egy táska ruhával menekült el "apuka" ütlegei elől. Az egyik gyerek egy hétéves kisfiú. Nagyon sok mindent megindított bennem ez a dolog, volt ebben kollektív bűntudat, a saját életem és helyzetem újraértékelése, sokminden igazán, és azt éreztem, hogy mindenképp szeretném őt megajándékozni. El is készült mindkét csomag, és bár elég kalandosan de végül időben odaértek. Minden évben egy ünnepélyes átadón kapják meg a gyerekek az ajándékokat, szuper kis műsorral egybekötve. Idén mindenképp ott akartam lenni, hogy lássam a kisfiú arcát. De a sors és a Jóisten tudatta velem, hogy csúnya dolog az önzés. Mert ez szerintem igenis önzés. Hát, megoldódott. Az otthonban, ahol mindkét "gyerekem" lakik, kitört a bárányhimlő és karantén van, nem lesznek ott az átadón.

2014. december 19., péntek

Tegnapi vegyes

1. A kontrollon a doki lebarmolt, hogy nem fújtuk a gyerek orrát. Valóban nem, az ő utasítására. A gyereknek tünetmentesnek kellene már lennie. Ehelyett a gyerek hurutos. Tehát intéződött neki még egy hét antibiotikum, szeptember óta az 5. üveg. Nem vagyok ideges...
2. Zsombi elhagyta a tornafelszerelését. Konkrétan ottfelejtette az egyik tornateremben még szerdán. Tegnap megtalálták a zsák tartalmát. A zsákot nem. Ne legyen nagyobb öröme mint egy É. Zs. monogrammal ellátott tornazsák...
3. Zsombinak mozog a bal felső kettese! Azért örülünk neki nagyon, mert cirka másfél hónap múlva 7 éves lesz és ez az első mozgó foga. Így aztán nagyon röhögtem amikor az oviban elém állt Lillácska, max 5 éves és erősen méter alatti, hogy megmutassa, már nő az új foga. Na jó, Zsombinak az első tejfoga is 1 évesen bújt ki, nem kapkod, ebben sem :)

2014. december 12., péntek

Napi büszkeség

Kende, aki 2005-ös, és vízilabdázik, ma is és tegnap is kezdőjátékosként játszott a 2004-esek edzőmeccsén, ma dobott egy gólt, és 20 perc után csak azért cserélték le egy kis időre, mert úgy elfáradt, hogy már nem tudta a labdát megfogni. Az edző dicséri, mert nagyon ügyesen szerel. Az én mellem meg dagad :)

Sirám

Próbált már valaki egy zsák bolhát egyhelyben tartani? Ezt próbálom én most. Egy égedelem 4,5 évest rávenni arra, hogy ne ugráljon, ne szaladjon és lehetőleg ne is kiabáljon. Két hétig...

Most sem hazudtolta meg önmagát

Ezt bírta összehozni amint tisztán ébredt az altatásból:



2014. december 10., szerda

Itthon!!!

Minden rendben, hazaértünk, a gyermek lassan 4 órája alszik a saját ágyában. Elég fárasztó napja volt szegénykének tegnap... Eleve 6kor kelt, 8 körül kapta meg az ágyát, 9 körül a bódító bogyót. Annak fél 11 körül ment el a hatása (addig mondjuk elég jól szórakoztunk a betépett kispasin), fél 12kor vitték le műteni, akkor már halálosan be volt rezelve... finom érzés a zokogó gyereket otthagyni a műtőajtóban. Főleg, hogy a műtősfiú azt hazudta neki, hogy én is megyek csak zöld ruhát húzok...
Kicsit több mint 1 óra múlva hozták vissza, az ezt követő félórát-órát az ellenségemnek se... Zokogott, vergődött, tépte volna az orrából a tamponokat, az orráról a parittyakötést. Apja fogta a fejét, én a kezeit.... Borzasztó volt. Még az intravénás nyugtató sem hozott túl gyors megnyugvást, de utána már tudott pihenni. Onanntól viszont már nem volt semmi gond, időnként felült, elhangzott egy rövid parancs: tea/rajz/repcsi, majd legkésőbb 2 perc után visszafeküdt és aludt-pihent tovább. Este már hasonfekve színezgetett, most meg már azért kell rászólni, hogy ne pörögjön annyira, mert újra vérezni kezd az orra és mehetünk vissza.
A műtét jól sikerült, az alapprobléma pansinusitis chronica vagyis krónikus összüreg gyulladás. A főorvosnő így kivette az orrmandulákat és kétoldali FES (fül-orr-gégészeti endoszkópos sebészet)műtétet végzett (gyakorlatilag szétmókolta a gyerek fél fejét...)
Hazafelé be kellett szaladnunk az oviba, mert a hugom ott hagyta a Cataflam cseppeket a manónak, és Csaninak is pisilni kellett (rengeteget kell itatni az altatás miatt), és pont az ő csoprptja volt kint az udvaron. Megható volt látni, mennyire örültek neki. Három hete nem jár már oviba, nem mertem kockáztatni egy felülfertőzést. Gyakorlatilag nem tudtunk a kapunál beljebb jutni, mert 30 gyerek ugrott a nyakunkba azonnal, és egyszerre mondták a magukét, rettentő aranyosak voltak. A szekrényében aztán ő is megtalálta a Mikulás ajándékát, úgyhogy most nagyon boldog. Én is. Hihetetlenül idegőrlő volt az elmúlt időszak, és most végre vége van. Köszönöm mindenkinek a küldött angyalkákat és jókívánságokat, célba értek és hatásosak voltak.

2014. december 8., hétfő

A táska bepakolva, reggel indulunk. Bármennyi átirányított őrangyalnak hasznát vennénk...