Nyavajgás

Tudom, szégyelljem magam, már örülne, ha eljutna pihenni kicsit. De engem akkora sokként ért, hogy a már bevált szemesi szállodában nem a múltkori pazar lakosztályt kaptuk, hogy muszáj sírnom kicsit. Nem hogy nem 3 szobánk volt, meg 2 fürdőnk, 1 szobánk volt, 3 mondom HÁROM ággyal, bélyegnyi nappaliban kanapé. Néztük egymást az emberrel, mer' ugye valahogy majd odapasszírozzuk magunkat, de hát ágyneműnk sincs... Na, azt végül kuncsorogtunk, mondták bocsi, elnézték. És a kanapé is kihúzható volt. Innentől már csak az zavart, hogy egy jól elhelyezett ablak miatt egész éjjel világos volt, egy légtérben (cöcö, 3 méterre...) a hűtővel, ami hangos volt, és még baromi meleg is volt, szóval én semmit nem aludtam, ebben persze az is benne volt, hogy a gyerekek nagyon fáradtak voltak, nem bíztam benne, hogy reggel fogják tudni hol vannak, meg ugye Zsombinak van egy kötelező jellegű éjjeli köre... Csanit fél éjszaka hallgattam, mikor fordul le az ágyról, szóval mókás volt, aztán hajnal 7 körül a két legidősebb pasim beküldött a Kende ágyára, mert ha én kint aludnék, ők kockásra unják a fejüket. Amúgy a kaja pazar volt, a gyerekprogramok szintén, szóval máskor is megyünk ide, de az tuti, hogy kikötöm, hogy csak a régi szobánkba :))
Az utazás céljai amúgy egytől egyig megvalósultak:
Embernek névnapi Tropicarium látogatás
Temetőbe ellátogatás a Tatához
Nyaralónézegetés (kezdünk talán célegyenesbe fordulni)
Krokodil zoo Szárszón
Fényképezés a lemenő napnál Földváron a kikötőben
Mindezt kettő nap alatt. És este 8ra itthon voltunk ;)

Őszöltünk

Az október végi hosszú hétvégét aktív pihenéssel töltöttük, de szavak helyett inkább álljanak itt a bizonyítékul a képek, milyen jó muri volt:

templomromot másztunk Dörgicsén

a nagyon bátrak le is ugrottak (én is, de az erről készült fotót hosszas kínzás hatására sem fogom megmutatni...)

a nagy bohóckodás utá megpihentünk a domboldalon

Nagyvázsonyban a fiúk ágyút töltöttek

"de miért csak egyedül dolgozok??"

Eközben a várúr...

"Márpedig egyedül nem gürcölök!!"

füredi távolbanézős

füredi sóvárgós

nagyon izgalmas sötétben komponállni

kicsit hosszú volt a nap...

utazócirkuszunk hazafelé tart...

Összefoglaló

Még tartozom az utolsó napunkkal :) Délelőtt még utoljára megmártóztunk a Balcsiban, Csanád még utoljára szétlapította a fiúk víztározóit, aztán egy finom ebéd után elindultunk. Szántódról komponálltunk Tihanyba, a kikötőben megtekintettük az összes horgászt, én gyakorlatilag halkan sírdogálva, mert valami rejtélyes oknál fogva hiába voltam 50 faktoros naptejjel befújva, csak sikerült gyalázatosan leégnem... Idén kihagytuk az apátságot, most jobban érdekelt a Levendulaház a Belső tó partján. És tetszett!! A fiúkat elvarázsolta az interaktív kiállítás, különösen a vulkán és a mocsár tetszett nekik, aztán kint az udvaron a labirintus. Nekem a stég volt meghatározó élmény, már készülődött a vihar, jó nagy szél fújt, a nádas táncra perdült, csodaszép volt. A nagy viharban gyorsan hajóra szálltunk, muszáj volt, a fiúk kiabáltak velünk, hogy meg fogunk fulladni, ha nem szállunk be azonnal. Mikor már elég cudarrá vált az időjárás, hazaindultunk. Persze hazáig csúnya idő volt, meg is kértek páran, hogy ugyan vigyük már vissza, amit hoztunk :)