Nyavajgás

Tudom, szégyelljem magam, már örülne, ha eljutna pihenni kicsit. De engem akkora sokként ért, hogy a már bevált szemesi szállodában nem a múltkori pazar lakosztályt kaptuk, hogy muszáj sírnom kicsit. Nem hogy nem 3 szobánk volt, meg 2 fürdőnk, 1 szobánk volt, 3 mondom HÁROM ággyal, bélyegnyi nappaliban kanapé. Néztük egymást az emberrel, mer' ugye valahogy majd odapasszírozzuk magunkat, de hát ágyneműnk sincs... Na, azt végül kuncsorogtunk, mondták bocsi, elnézték. És a kanapé is kihúzható volt. Innentől már csak az zavart, hogy egy jól elhelyezett ablak miatt egész éjjel világos volt, egy légtérben (cöcö, 3 méterre...) a hűtővel, ami hangos volt, és még baromi meleg is volt, szóval én semmit nem aludtam, ebben persze az is benne volt, hogy a gyerekek nagyon fáradtak voltak, nem bíztam benne, hogy reggel fogják tudni hol vannak, meg ugye Zsombinak van egy kötelező jellegű éjjeli köre... Csanit fél éjszaka hallgattam, mikor fordul le az ágyról, szóval mókás volt, aztán hajnal 7 körül a két legidősebb pasim beküldött a Kende ágyára, mert ha én kint aludnék, ők kockásra unják a fejüket. Amúgy a kaja pazar volt, a gyerekprogramok szintén, szóval máskor is megyünk ide, de az tuti, hogy kikötöm, hogy csak a régi szobánkba :))
Az utazás céljai amúgy egytől egyig megvalósultak:
Embernek névnapi Tropicarium látogatás
Temetőbe ellátogatás a Tatához
Nyaralónézegetés (kezdünk talán célegyenesbe fordulni)
Krokodil zoo Szárszón
Fényképezés a lemenő napnál Földváron a kikötőben
Mindezt kettő nap alatt. És este 8ra itthon voltunk ;)