2011. szeptember 21., szerda

Nos, ööööö....

Kár, hogy nem hamarabb olvastam Lustanyu bejegyzését, talán még rövidebb ideig mardosott volna a "szaranyavagyok" érzés.
A történet ott kezdődött, hogy a fiúk ugye egész naposak az óvodában, és én döbbenten álltam, amikor a "mekkorát aludt Zsombi" kérdésemre azt a választ kaptam, hogy nem aludt. Kettő hét alatt egyetlen egyszer aludt. Az is kisült, hogy a probléma nem a fáradtság hiánya (ezen erősen csodálkoztam volna, mert itthon eddig 3 órákat aludt) hanem egy kislány, aki nem hagyja aludni a többieket. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a 33 fős csoportból 3 gyerek aludt délután. Az óvók saját bevallásuk szerint nem tehetnek semmit, az én gyerekeim viszont úszni és lovagolni járnak, ott szükség van az energiára. Ezért úgy döntöttem, hazahozom őket ebéd után. Ne is kérdezzétek, senkinek sem jó, az én napom feldarabolódik, Csanié felborul, a fiúk pedig imádnak délután az oviban játszani. De azt mondtam, ez szükséges rossz. De ma... Csani rém fáradt már napok óta, nem bírja ki ebéd utánig, délelőtt elalszik, így ebéd után már nem lehet letenni. Ma egész délelőtt csavarogtunk, hogy ezt kivédjem. Hazajöttünk a fiúkkal, Csanival ettünk, letettem aludni, huszadszor is megkértem a fiúkat, hogy aludjanak. Minden alkalommal, amikor bementem, valamelyik ágyon sutyorogtak, játszottak. Amikor 3/4 4kor másodszor ébresztették fel Csanádot, eldurrant az agyam. Kirángattam őket az ágyból, odarángattam a kiságy elé a döbbent kölköket, és lila fejjel üvöltöttem, hogy tessenek megmagyarázni Csanádnak, miért nem alhat. Aztán leültettem őket a gyerekszoba szőnyegére, ahol is közöltem velük, hogy holnaptól újra az oviban alszanak, és felejtsék el a mai úszást-lovaglást. Ezt még meg is fejeltem azzal, hogy az egyik unokatesót viszont elvittem Zsombi helyett lovagolni. Estére hirtelen mindenki megjuhászodott, mindenki engem akart, és rém szófogadó lett.
Minden nap megküzdök azzal az anyával aki vagyok és azzal, aki lenni szeretnék. Vagy amit a külvilág elvár. Ma elég messze álltam ettől. Mégsem érzem magam ettől nagyon rosszul. És szerintem ez jó :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése