2012. június 16., szombat

Igazán vége

Szombaton már meg volt az évzáró és a ballagás, de ma volt utoljára óvodában Kende. Stílusosan búcsúzott, reggel konkrétan taknya-nyála egyben volt, mert én galád egy levágott szárú farmergatyóban gondoltam őt a harcmezőre küldeni. Ő ezt annyira másképp gondolta, hogy nem volt más választásom otthon hagytam őt egyedül, menni kellett, Zsombinak úszás volt az oviban. Természetesen otthon felejtettem a ballagó ovisok szüleinek szánt kis memót a hóvégi bográcsozásról, így kénytelen voltam később visszatérni a tett színhelyére. Az egyedül töltött 20 perc (amúgy tökre nem volt egyedül, mert például egy kismacsek társaságában találtam a kanapén) elég volt arra, hogy fél perc hiszti (csak a miheztartás végett) után úgy induljon óvodába, mintha mi sem történt volna.
Sokat jár ezen mostanában az agyam. 4 évet töltött itt, életének a nagyobbik felét. Annyi mindent tanult és annyi mindent kapott ettől a négy évtől. És okos gyerek, érzi-tudja a változást, dolgozik a kis lelke, de csak annyit kapok ebből, hogy sokkal anyásabb, bújósabb, de hát nyilván magának sem tudja még úgy megfogalmazni az érzéseit, arról ne is beszéljünk, hogy apai örökségként nyakába kapta a hallgatagságot is.
Számomra is furcsa érzés, mert ugyan elbúcsúztunk, de szeptembertől Zsombi visszatér, és tulajdonképpen még legalább 4 évig nem szabadulnak meg tőlünk :)
"Nem vár ide már játék, mesevár, tollam ceruzám kísér ezután..."

Az évzáróról betömködnék ide pár fotót, szerintem készült pár remekmű, a szebbeket persze nem én készítettem ;)
"... kiszujjam mind megette, megfájdult a hasza tőle!"

Oroszlánkirály

Winettou

"Csigabiga szereti a csokifagyit, csokifagyi szereti a ..."

Az utolsó képen nagyjából középen a vonat eleje az én tiszteletbeli óvodás kicsifiam... Nem tudom figyelitek-e, hogy csupa csajszival bulizik... És igen, a háttal álló, kardját lazán vállára csapó úriember is ismerős lehet :)))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése