2011. március 22., kedd

11

Már csak egyetlen egyszer kell mennünk tanácsadásra, az 1 éves státusz miatt. Ma, édesanyám 55. születésnapján a legkisebb fiam 11 hónapos. Annyira nagyfiú már. Pár napja puszit is lehet csenni tőle. Persze nem cuppan még, de igazi puszi. Integet is, már két kézzel, és ha jól értem, megtanulta amit az apja tanított neki, "Csá"-t köszön... Imádja a csajokat, a kiválasztottakhoz hozzábújik az ujját szopva, ez a legnagyobb bizalom és szimpátia jele, hajlandó lenne rajtuk aludni :) Egyre többet sétálunk, már úgy is tud menni pár lépést ha csak egyik kezét fogom, de nem szereti, még nem érzi biztonságosnak. Nincs is ezzel semmi baj, hiszen még nem tud kapaszkodás nélkül állni. Akadály így sincs előtte, ha máshogy nem boldogul rámászik, illetve lepakol bárhonnan. Ez a kedvenc elfoglaltsága jelenleg, a pakolás. Főleg szétfelé, de már láttam olyat is, amikor a szétszórt dominót szépen akkurátusan egyesével belerakta a dobozba. Van benne némi muzikalitás is, jelenleg épp dobol. Mindenen. Alvókája igen jó, most némi fennakadás észlelhető kisörlőügyileg. Evőkéje is igen jó. Mindent megesz. A virágföldet is. Emberi étkeket rendkívül lelkesen falatoz, mindent enne már, időnként legszívesebben a fejemre kenné a főzelékeit, mért nem adok néki olyat amit a többi eszik... Egyébként 5x eszik, reggel délben este folyékony testmeleget, délelőtt, ebédre, uzsira és vacsorára pedig kissé szilárdabbat is.
Rendkívül huncut és játékos. Tesókat imádja. Kendét kicsit távolabbról, mert a nagytesó túláradó szeretete kissé fojtogatja (időnként szó szerint), Zsombiért remegve rajong. Hasonlóképp érez az akvárium és a család macskája iránt. Bár ez utóbbit ritkán kapja keze közé, akkor is elég egyszer megállapítania, hogy szőrös, onnantól megelégszik a vizuális szeretgetéssel. Gyúrni, nyalni, szopogatni a plüss macska alkalmasabb.
Kezd ismerkedni a saját testrészeivel, édesen használja a mutatóujját célzáskor.
Kevés dologgal lehet a sodrából kihozni, ezek közé tartozik az orrának bárminemű piszkálása, kezéből/szájából bármiféle "kincs" eltávolítása, esetenként a pelenkázás (csak és kizárólag rettenetes macicsapatok megjelenése idején, szépségdíjas break mozdulatokkal sűrűn kísérve...), és hát a jó kilátású karbanülő pozíció elvesztése is meglehetősen feldühíti. Egyébként elképesztő gyorsasággal csattog végig a lakáson, előszeretettel időz a fürdőszobában, ahol használaton kívül nagyon jó barátja néki az orrszívóval gyakorlatilag összegyógyult porszívó, illetve a konyhában a szemetes környékén érdemes még keresni, amennyiben túl nagy csend érzékelhető.
Hatalmas barna szemekkel mosolyog a világra, amely szemeket én születése óta áhítatos csodálattal figyelek, lévén az én családomban mindenkinek kék szeme van, a nagyobb fiaimat is ide értve.
Mindent összevetve, eddigi rövid kis élete során alaposan bedolgozta magát a megfelelő helyre, el sem tudjuk képzelni az életünket nélküle.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése