Az én nagyon nagyon nagyfiú gyerekem mostanában visszatért a kezdetekhez, úgy szeret elaludni, hogy ülök mellette és simogatom a hátát. Arra is rájött, hogy ezek az alkalmak tökéletesen alkalmasak arra, hogy a világ dolgait megvitassuk. Egy ilyen alkalommal hangzott el a következő beszélgetés is:
K: Anya, de akkor most az hogy lesz, mikor lesz még egy gyereked?
A: Ööö, nem lesz már több gyerekem, nekem pont elegek vagytok így hárman, már nem szeretnék többet.
K: Az orvosok csináltak veled valamit, hogy ne legyen gyereked?
A: (wtf???)Nem szívem, nem csináltak semmit.
K: De akkor hogy mondod meg annak a gyereknek, aki hozzánk akar jönni, hogy ne jöjjön?
A: Sehogy szívem, azt ő tudni fogja, hogy másik családot kell választania.
K: De ha lenne még egy kisbabád, akkor már hatan lennénk, négy gyerek, meg ti. ...
Ésatöbbiésatöbbi. Döbbenet számomra ez a gyerek, amik eszébe jutnak néha. Hogy mondom meg annak a gyereknek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése