Mertem nagy(család)ot álmodni, és büszke anyukája vagyok három (és fél) gyönyörű fiamnak.
2012. július 5., csütörtök
Durva egy nap
Kezdődött egy telefonnal, kérdezte az uram akarok-e jó hírt hallani. Kérdeztem tán elkelt az autó. Neeem, de egy hosszan húzódó (és hamarosan közzétárt) ügyünk végre tán pontot kap a végére meg aláírást. Aztán a mesébe illő lovaskalandom, amit már muszáj voltam megosztani, a másik családi boszorkány (Kende) reggeli kérdésére (miszerint mikor lesz már kész a Bogár) is válasz ékezett, holnap, végül pedig a Fogatlant érintő adásvétel. Tartalmasnak jellemezném július negyedikét az idén...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése