Kiásódva a hó alól

Jól van, igazából leolvadt rólunk nagyjából másfél nap alatt a huszoncenti hó... Átvitten viszont meglehetősen sok maradt, karácsonyig gyakorlatilag sose nem sikerült aznap feküdnöm, amikor keltem... De minden kész lett, minden a helyén, minden rendben, mindenki meglátogatva(isteni elvált szülők gyerekének és ráadásként nagycsaládosnak lenni ilyenkor :D). Holnap lesz az első nap, amikor nem megyünk senkihez, és nem is jön hozzánk senki. Végre. Elfáradtam most már, és a fiúk is... A szomorú az, hogy bár szabin van életem párja, a kolléganő lebetegedett, így mégis dolgozni kényszerül...
Egyébként a karácsony szép volt, kisebb-nagyobb csalódásokkal de sokkal több tágranyílt szemű rácsodálkozással és boldogsággal. A lakásban masszívan megtapadt a fenyő és a mézeskalács illata, raktározom is ínségesebb időkre:)
A fiúk nagyon édesek, Kende megtanult hátrabukfencezni, Zsombi pedig előre. Zsombi ma új mondatszerkezetet használt: én lapoz. És már kétszer elhangzott valami, ami nagyon hasonlított az igen-re.  És ha apája kanalazza a kakaót a tejébe, az egy után már ő mondja: kettő. És már a három is elhangzott. Persze nem gondolom azt, hogy megtanult számolni, de akkor is :)
És ismét elhatalmasodott rajtam az érzés: már megint mindenki terhes. Élet egyik kolléganője 4 héttel korábban, egy kedves ismerősöm 4 héttel később szül, mint én, egy régi kedves tanítványom (akit egy másik tanítványom vette el, és akiket én is segítettem összehozni és még a lagzijukra is meghívtak) is babát vár, és a családban is gólyahírnek örülünk. És a netes babaváró barátokról még nem is szóltam. Szóval lesz itt megint annyi bébi :))) !!!! És ez jó.
Csanádka baba is jól van, szépítgeti-tágítgatja otthonát, neki már biztosan nagyon kényelmes, én némi segéderő bevetésére kényszerülök sürgősen, szerkezetelig magam már nem bírom az ő kis súlyát, alá kell támasztani, mert esténként úgy érzem, szakadnak a szövetek. Ilyenkor azért belémhasít a kétségbeesés, mi lesz velünk még 4 hónapig... És/vagy utána. Igyekszem azért erre minél kevesebbet gondolni... Mégis csak ünnep van, "kötelező" a jókedv... ÉS egyébként is, tudom, minden okkal történik, és minden rendben lesz velünk.
És mivel nagyon rég voltam erre, mondhatni elhanyagoltam kis naplócslámat, és a bennünket olvasókat, most kívánok minden kedves olvasómnak, kommentelőknek és csendben olvasgatóknak (lehet ám nektek is előbújni :))))
utólagosan:
Nagyon boldog Ünnepet!!!
és előre is:
Nagyon boldog, sikeres új évet!!!