Mertem nagy(család)ot álmodni, és büszke anyukája vagyok három (és fél) gyönyörű fiamnak.
2011. november 18., péntek
(Majdnem) csorbacsík
Bizony ez a nap is eljött, Kende kiműtötte magának az első lötyögős fogát. Nagyon bátran, vagányan, azóta is ettől kocsonyásodik a Ficánkás lányok térde... És még a Fogtündér is eljött hozzá (naná, miután éccaka farkafölvágva rongyolt el ajándékért...), ajándékot hagyott a párnája alatt és minden teleszórt csillámporral :) Sőt, a nagy Sherlock azt is kinyomozta, hogy minden bizonnyal azért van még az orrán is csillámpor, mert azt a Fogtündér megpuszilta. Bezzeg Zsombit biztos nem puszilta meg! És hogy miért csak majdnem csorbacsík? Mert 3 napja mindjárt fel is fedeztem, hogy a lötyögős foga mögött már úgy kb 3 mmre ki is nőtt az "iskolásfoga". Meg is dicsértem magam, milyen figyelmes vagyok... Azon meg már csak nagyon halkan és nagyon elfordulva röhögünk, hogy ez mit tett az ő csodás "sz" hangjaival, amivel egyébként logopédushoz is jár (nagyon lelkesen egyébként, imádja), valamint, hogy a logopédusnéni diplomáját széttépve indiánszökelléssel fog elmenekülni a következő alkalomról, amikor is kiderül számára, hogy kezdhet mindent elölről :))))))
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése