Nosztalgia

Borzasztó gyorsan telik az idő.... 6 éve augusztus 2. szombatra esett. Nagyon szép nap volt, és jó hosszú. És én szebbnek éreztem magam, mint valaha. Akkor volt az esküvőnk. És egy-két nüanszot leszámítva (Kendenagyi nagyjelenete...) csodaszép volt. Őrangyalaim akkor is vigyáztak rám nagyon, a fotózás után éppen becsuktuk az autó ajtaját, mikor leszakadt az ég :) Persze mikor a lagzi helyszínére értünk, már nyoma sem volt az esőnek. Hajnalig táncoltunk. Ha jól emlékszem reggel 7 körül értünk haza.
És ha már otthon, még egy évforulónk van ma (volt tegnap). 4 éve ébredtünk először itt, az otthonunkban. A nagyszüleim házából az öcsémékkel közös háztartásból, gyakorlatilag 1 szobából jöttünk ide. Még most sincs kész, régi kertes ház nem is lesz soha, de szeretjük, alakul. Akkor, 4 éve, Kende csücsült a pocakomban. Most talán a harmadik.
Ünnepeltünk hát, bár csak csöndesen. Kinyitottunk egy üveg bort, összebújtunk, még tegnap mert holnap hétfő, és Életnek nehéz napja lesz. Szombat vasárnap délután a Folyónál pancsoltunk. Vasárnap mindeki ott volt szinte, a hugom, az öcsémék a 3 gyerekkel, mi négyen, egyedül a legkisebb öcsém hiányzott, így utólag valószínűleg csak azért, mert nem szóltunk neki...
Szóval nagyon szép hétvégénk volt, bízom benne, hogy ez a jó hangulat meg is marad, és megfertőzi az én csökönyös, akarnok fiacskámat is. Aki egyébként egy angyal. És imádom.