tükör által homályosan

Megvolt tegnap az igencsak harsányan, könnyesen röhögős orvosi vizit. Persze nem a dokival vihorásztunk, de hát amikor az ember titokban akar tartani valamit, akkor fut össze a legtöbb ismerőssel.... Nekem is sikerült rögtön a kórházkapuban. Aztán a váróban is, na ez sikerült könnyes röhögősre, barátnémék decemberre várják a harmadik aprólékot aki konzekvensen törökülésben sztrájkol, tehát nem tudni, kiféle :) Hát velük futottunk össze, és már azt néztük, a többiek mikor bukkannak fel hasonló titkokkal. Persze a nagy vihorászásban nem tűnt fel mennyire kell pisilnom, tehát az ultrahang nem volt tökéletes, mert tükrözött a hólyag... Szóval csak sejteni lehetett bármit is. Én mintha két kis izét láttam volna, de nem mertem megszólalni, ha már így elrontottam a dolgot... A dokinak így is gúvadt a szeme, mire kisütötte, hogy Minike ülőmagassága (vigyázat, óriási számok következnek!!!!!) 1,4 mm. Szóval minden rendben, szerezzem be a ksikönyvet, szurkáltassam magam összevissza, 3 hét múlva újra randi.
Este végre apuékkal is beszéltem, megkértem őket, április 20 környékére ne nagyon csináljanak programot, mert kéne kicsit toporogni a szülőszoba előtt... Mert hogy ez már hagyomány nálunk :)
Mikor Zsombi megszületett, a doki kiviharzott és kivágta az ajtót, a következő felkiáltással: Hallják???? Hallották, pityogtak is rendesen. Ezt a gesztust soha nem fogom elfelejteni neki :) Meg semmit sem, én kimondhatalanul hálás vagyok neki. Zsombiért, a SZÜLÉSEMÉRT így csupa nagybetűvel, és most már Minikéért is.
Egyébként ma voltunk oviban, Kende jól érezte magát, bár csak módjával, de holnap viszünk fürdőgatyát, hogy az új medencét is kipróbálhassa. Zsombi viszont úgy viselkedett, mintha mi sem történt volna az elmúlt 3 hónapban, leült a csajok közé, homokozott a fiúkkal, teljesen otthon érezte magát. Na az ő beszoktatásával úgy érzem nem lesznek majd gondok :)))
Délután vár egy érdekes találkozó és beszélgetés, már nagyon mennék, mert rengeteg kérdésem van :)