Miután
Zsombi délután 3kor szó szerint eldőlt az ágyban (egyébként 1 körül
szokott elaludni, ma 1/2 2től ugrált az ágyban...), úgy döntöttem,
elvonóra kényszerítem. Nincs tovább gyógyszer (mellesleg erősen
kuncsorgott érte este...) ezt én nem bírom nézni. És félek, hogy
túlságosan megterheli a szívét is. Lehet, hogy tudatlan anya vagyok, de
ez nekem nem tetszik. Most 10 óta békésen alszik.
Én
pedig ma azt vettem észre, hogy végre jól vagyok. Nem mondom, hogy jó
érzés, ha ruha ér a bőrömhöz gyomortájon, de nem ég, nem csíp, nem
feszít. Remélem ennél maradunk még egy darabig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése