Több szempontból is. Délután
a kontrollon minden rendben volt, a fiúk elbűvölték a doktornőt, még
ajándékot is kaptak, Zsombi füle nagyon szépen javul, még 1 hét múlva
szeretné látni, de minden rendben. Este ennek örömére nagy vacsorát
csaptunk, ahogy Kende kérte, a kanapén sült krumplit ettünk sült
hagymával, meleg kenyérrel.
És itt még nem volt vége a fontos
eseményeknek. Zsombi felriadt, biztos a füle, de nem volt vészes,
gyorsan visszaaludt az ölemben. Aztán ahogy az nekünk szokásunk Élettel,
lefekvéskor (hol összebújva hol egymásnak háttal folynak ezek a
beszélgetések ;) megvitattuk az élet fontos dolgait, most épp azt
vetettem fel, hogy szegény pici fiunknak még mindig nincs neve. Hát
megoldottuk a kérdést. Két lehetséges variánsunk volt, mindkettőnek
voltak előnyei és hátrányai, végül a Csege és a Csanád nevek közül az
utóbbi mellett döntöttünk. Igaz nem egyforma magánhangzói vannak, mint a
többi gyerek nevének (mellesleg ez akkor nem volt szempont, utólag
vettem észre :D), de összhangzattanilag jól cseng a Kende Zsombor Csanád
triumvirátus neve. És hát igaz a jelentését nem tudjuk pontosan, de
István királyunk hős vezérét Csanádnak hívták :)) Szóval ez is eldőlt,
megnyugodtam.
Most már csak azt kellen kitalálnom,
hogyan oldjam meg, hogy legyen olyan idő, amikor csak Kendével tudok
foglalkozni, mert most rettenetesen nagy igénye lenne rá, de nem
megoldható, ha Zsombi itthon van, mert összevesznek rajtam. Azon képesek
összeveszni, hogy ki tud szorosabban hozzámbújni mikor reggelente még
ejtőzünk kicsit...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése