2009. november 12., csütörtök

Fontos nap

Több szempontból is. Délután a kontrollon minden rendben volt, a fiúk elbűvölték a doktornőt, még ajándékot is kaptak, Zsombi füle nagyon szépen javul, még 1 hét múlva szeretné látni, de minden rendben. Este ennek örömére nagy vacsorát csaptunk, ahogy Kende kérte, a kanapén sült krumplit ettünk sült hagymával, meleg kenyérrel.
És itt még nem volt vége a fontos eseményeknek. Zsombi felriadt, biztos a füle, de nem volt vészes, gyorsan visszaaludt az ölemben. Aztán ahogy az nekünk szokásunk Élettel, lefekvéskor (hol összebújva hol egymásnak háttal folynak ezek a beszélgetések ;) megvitattuk az élet fontos dolgait, most épp azt vetettem fel, hogy szegény pici fiunknak még mindig nincs neve. Hát megoldottuk a kérdést. Két lehetséges variánsunk volt, mindkettőnek voltak előnyei és hátrányai, végül a Csege és a Csanád nevek közül az utóbbi mellett döntöttünk. Igaz nem egyforma magánhangzói vannak, mint a többi gyerek nevének (mellesleg ez akkor nem volt szempont, utólag vettem észre :D), de összhangzattanilag jól cseng a Kende Zsombor Csanád triumvirátus neve. És hát igaz a jelentését nem tudjuk pontosan, de István királyunk hős vezérét Csanádnak hívták :)) Szóval ez is eldőlt, megnyugodtam.
Most már csak azt kellen kitalálnom, hogyan oldjam meg, hogy legyen olyan idő, amikor csak Kendével tudok foglalkozni, mert most rettenetesen nagy igénye lenne rá, de nem megoldható, ha Zsombi itthon van, mert összevesznek rajtam. Azon képesek összeveszni, hogy ki tud szorosabban hozzámbújni mikor reggelente még ejtőzünk kicsit...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése