2009. november 24., kedd

Karácsonyi készülődés, meg az ápdét

Nos, hivatalosan is megkezdődött :)
A hétvégén Kende szobájában felállítottuk a nemrég kapott Mikulásos tájképes csendéletet, tényleg, készítek is róla fotót. Tegnap megvettem az adventi koszorú hozzávalóit, ma pedig Zsombi segédletével leellenőríztük a tavalyit, és miuátn kukaérettenek minősítettem, a menthető és felhasználható kellékeket lementettük róla. Így most kell vennem egy új alapot... Ja és fenyőágakat kell még beszereznem a kedvenc virágosomnál (és megpróbálni nem elcsábulni a sok gyönyörűségtől, amit nála meg lehet csodálni...). A karácsonyi díszítést még csak kerülgetem, bár egyre kisebb ívben, hiszen vasárnap az első gyertyagyújtásra talán már valamennyit feltehetnék :) És akkor itt most jön az ötlet, anyósomnak valószínűleg akkor tartjuk a névnapját, és a barátainkkal is találkozunk végre, talán valami kis adventi dísszel mindkét háziasszonyt meglephetném...
A fiúknak is erősen készül fejben az adventi naptár, néhány dolgot már megvettem hozzá, tavaly is nagy siker volt a saját kezűleg a fára rakható karácsonyfadíszek, az idén is vettem párat, immár dupla mennyiségben, hiszen idén már Zsombi is lesheti reggelente, a csillagok mit rejtenek. Persze pár édesség is kerül bele, bármennnyire nem jellemző itthon az édességfogyasztás. Meg persze aszalt gyümölcsök, mandarin, és vettem két nagyon aranyos kerámia manófigurát. De ez eddig még csak kb 15 napra elegendő meglepetés, még ki kell találnom a maradékot.
A Mikulásnak egy feladata már biztosan van, Mikulásos bögrét kell hozzon Kendének. Volt neki egy, de valamelyik nap annyira abból akarta inni a kakaóját, és annyira nem volt türelme kivárni, míg elmosom, hogy ő mosta el a mosdóban, és sajnos odakoccant, kicsorbult, veszélyesnek minősítettem és így meg kellett válnunk tőle.
Ma reggel egyébként közölte, hogy listát fog írni, és ráírja, hogy 15 bakugánt szeretne... Van neki egy, nagy kedvenc, azzal is alszik, de neki kellene még. Halkan jegyzem meg, ezt az egyet sem tőlünk kapta...
Csanádpajtás ma betöltötte a 19-et, remekül van, fickándozik vidáman, a múlt héten 2x is megfordult odabent, hát elég érdekes élmény volt, bármilyen aprócska is őkelme.
Zsombi szókincse óráról órára nő, a legújabbak talán a gáz, kész, tűz, víz. És olyan rövidke mondatok is elhangzanak már tőle, mint például: Ez is autó. És hát mindent ő szeretne csinálni, lehetőleg egyedül, ennek hangot is ad: Enn! Enn!
És anya? Anyának vannak jobb és rosszabb napjai. A jobb napokon elég élénk és tevékeny, vásárolgat, pakolgat, rendezkedik, intézkedik, a rosszabb napokon (ezek általában szorosan követik a tevékeny jobb napokat) alig bír mozdulni derék és csípőtáji kínjai miatt, türelmetlen, kiabálós hárpia. Lelke időnként háborog, időnként kitisztul a tudata és tisztában van vele, minden úgy történik ahogy történnie kell, mindennek oka van, és úgy van jól ahogy van, még ha ő nem is mindig tudja ezt az okot.
Updételem magam :)
Ugyanis az történt, hogy oly módon föl"hergeltem" magam az előkészületek emlegetésével, hogy kénytelen voltam bevenni magam a gardrób/kazánházba, minden díszítést mifenét előszedni és átvizsgálni, elszörnyedni, mivel a mézeskalácsokat és narancskarikákat megtámadták a molyok, tehát sürgősen mézeskalácsot kell sütnöm... És ha már ott voltam, a kreatív cuccaimat is rendeztem, miáltal a kuka, amit tegnap ürítettek, ismét félig van. De a díszek rendezve, a koszorú kellékei és a ragasztópisztoly startra készen, a kreatív cuccaim bedobozolva, és bár nem tartozik ide szorosan, a virágokat is meglocsoltam, és nagy örömmel fedeztem fel, hogy a kis, anyukámtól kapott karácsonyi kaktuszom bimbós. Nem nagyon, ez nem is várható, hiszen nálam az is csoda, ha egyáltalán életben marad... De van rajta néhány bimbó, és olyan jó :) Néztem az orchideám is, amin nyáron rengeteg virág volt, már hozza az új ágakat, januárban megint csodaszép lesz :)
Most meg leültem ide kicsit, hogy én picit pihenjek, Csanádbaba meg ficánkolhasson egy jót :)
Mellesleg tegnap eléggé kétségbe estem... A kórházban találkoztam egy kismamával, akinek 36-37 hetesen 4200 grammra becsülték a baba súlyát. Zsombi se volt pici ilyen korában (3200g) de ha belegondolok, hogy Csani nagyobb méreteket produkál már most is, pöppet félek, hogy mi is hasonló méretekkel fogunk annak idején majd rendelkezni. Na most jól elrontottam a szép kis bejegyzést....
Minden ok lesz velünk, Csani szép, egészséges baba lesz és slussz. És a jobb napok is kitartanak még picit...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése