Kezdjük a hivatalos dolgokkal: majdnem 10 kiló meg 70valahány centi, 80-as ruhákat hord. Már 2 hónapja rendelkezik 8 kis rizs szemmel, azt hiszem erősen dolgozik jelenleg a folytatáson, állandóan mindent rág, legyen az a saját ökle, az én ujjam, játékok vagy kenyérhéj. Igen, azért mert éheztetem :)
Mozgásával nagyon elégedett vagyok, szabályosan és nagyon gyorsan mászik, stabilan felül, fordulni igaz csak bal oldalára hajlandó, de arra nagyon megy. Állandó lábsúlyommá vált, minimum feltérdel, de pillanat alatt feláll bárhol.
Kezét
fogva pár kusza lépést tesz mielőtt eszelős bugizásba kezdene. Ügyes
mindkét kezével, de főleg a balt használja. A legapróbb cuccot is
megtalálja a padlón, felszedi és természetesen beható ízvizsgálatot
végez rajta.Beszédfejlődése mostanában indulgat, eddig néma levente volt, most már gügyög, sziszeg, berreg, szól a tetetete tatatata ájájájájáj.
Szociálisan nagyon nyitott, szinte kiköveteli a kontaktust, mindenkire mosolyog, kedves, bár most anya a főfőmentsvár. A testvéreit és minket szüleit imádja, fülig érő szájjal és eszeveszett táncikával üdvözöl minket, a nagytesók akár ordíthatnak is a fülébe, annak is vigyorog. A "csipcsipcsóka" nagy kedvenc, van amikor már rakja pozícióba a kis kezeit és még mintha azt is mondaná:tititi. Bármivel eljátszik, de preferálja a könnyen szétázó papírokat,és rendkívül nehezményezi azoknak szájából történő eltávolítását.
Étkezésileg nagyon ügyes. Én önhatalmúlag 3ra csökkentettem a szopások számát, fiatalember nem tiltakozott (nem az a kimondott cicifüggő). Tízóraira uzsonnára gyümölcsöt eszik valami gabonával (képes 2 üveges cuccot is eltüntetni ilyenkor), ebédre szopi után, vacsorára szopi előtt eszik meg 1 egész üveg főzeléket. És igen, üveges kaját eszik nagyrészt, egész egyszerűen nincs időm még neki is főzőcskézni egyrészt, másrészt így biztosított minden amire szüksége van, harmadrészt minden gyerekem jobban szerette a bolti kaját.Mindent szeret bár valamelyik nap a spenótot szétcsapkodta a fél konyhában.
Alvásáról: hüvelykujj fetisiszta. Altatása a következőképp néz ki: amikor kellőképp álmosnak találom, fogom, megszeretgetem, elköszönök tőle és ágyába helyezem. Gondosan keze ügyébe helyezek valami puha rongyot (általában a zsiráfos nyálkendőjét), mert azonnal kapja be az ujját, és ahhoz valamit még fogni kell, ugyanazzal a kézzel. Kijövök és csendben behúzom az ajtót, pár óra múlva boldogan üdvözlöm. És a többi néma csend. Komolyan. Nem kell altatni, ha álmos, egész egyszerűen alszik. Természetesen előfordul, hogy a csepp, akiről én azt hittem, mélyen alszik, békésen ücsörögve játszik az ágyban. De amint elálmosodik, eldől és alszik. A napi rutin úgy néz ki, hogy leghamarabb 5kor kel, akkor szopik, és alszik kb 1/2 8ig. Vagy eleve alszik reggelig, ez az anyakímélő üzemmód. Délelőtt még általában alszik egyet, de mostanában előfordul, hogy kimarad, ekkor délután egy röpke 4 órás alvás alkalmával pótolja ezt. Egyébként ebéd után alszik (jó esetben akkor, mikor a többi), és néha még egy késő délutáni pártízperces szundikálás is becsúszik. Este 8-9 között alszik el.Máshol nehezebben alszik el, az autóban meg szinte soha. Elég éberen alszik, azt hiszem ezt tőlem örökölte.
Újdonság,
hogy beledobtam a mélyvízbe, vagyis kipróbáltuk a nagykádban fürdést a
nagyokkal, természetesen szigorú szülői kontroll alatt. És hát minden nap mutat valami újat, amin elgondolkodhatok. Most épp azon lúdbőrzök, amikor anyukámnál a mennyezet egy bizonyos pontjának integet, beszélget és nevetgél (sejtésem szerint a dédnagyanyjával)...
Egy csoda. Minden nap bámulom szinte fekete, hatalmas szemeit, és minden nap újra és újra beleszeretek.
Csanibani(kecsebuki) ma 9 hónapos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése