Úgy
néz ki senki nem kapta el Kendén kívül ezt a jóféle vírust. Nem volt
vészes, de mivel Kende soha nem beteg, engem ez is megviselt. Már
teljesen jól van, de az étvágya nem az igazi. Zsombi ezerrel dacol és
küzd, sokszor ellenem, de ezt még azért tudom kezelni. Kende nehezebb
dió, most megint nagyon hisztis, míg beteg volt kicsit engedékenyebb
voltam, ő még most igényelné... De azt veszem észre magamon, nem vagyok
most annyira összezuhanva ezektől. Igaza volt anyunak, amikor azt
mondta, találjak magamnak valamit, ami csak az enyém, ami kikapcsol.
Megtaláltam :) Kende még szeptemberben kapott a szülinapjára akváriumot,
ennek ellátása az én feladatom lett, persze a fiúk mindenben segítenek.
De szép lassan a berzenkedésből (imádtam a sógornőmet az ötletért)
kíváncsiság, majd megszállottság lett. Mostanra odáig jutottam, hogy az
utolsó pár havi tejpénzemet (az eddigiek valahogy mindig a konyhapénzben
végezték...) igenis magamra költöm. ennek keretében megleptem magam egy
akváriummal. Nagyon élveztem összeszerelni meg berendezni. Hal még
nincs benne, azzal pár napot még várnom kell. A fiúk már így is ott
álldogálnak előtte, és csodálják. az én derekam majd leszakad, 5
literenként hordtam be a vizet, az akvárium 54 literes...
Léleképítőek
még a hétvégi reggelek is. Ahogy sorban ébrednek fel a fiúk, egyesével
költöznek be közénk. Csani ragyog, mászkál, ugrál, bújik, és
folyamatosan jár a szája, nagyon-nagyon aranyos. Amikor jönnek a többiek
majd kiugrik a bőréből, kacag, szeretgeti őket. Jó így kezdeni a napot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése