Isten hozott mindenkit ebben a szép új évben!
Bízom,
hiszem, remélem, szebb lesz ez az előzőnél. Azt a veszteség fémjelezte,
rengeteg veszteség. Egyetlen, bár ragyogó fényes hozománya egy apró
angyal, aki folyvást igyekszik minden veszteséget jóvá tenni. Legyen ez az év a fejlődésé, a megerősödésé, ha kell, legyen a változásé. Nyitottan várom, mit hoz elénk .
Illendően
vártuk ez új évet, mindahányan. Kende is Zsombi is virrasztottak
velünk, várták becsülettel a pezsgőbontást, lesték a környékbeli
tűzijátékokat, éjfél előtt nem sokkal csatlakozott hozzánk az első
szilveszterét ünneplő is, el is készült egy sosevolt fotó, az egész
család a kanapén 2 perccel éjfél előtt. Ez a fotó nem fog ide
felkerülni, egyrészt ebben az időpontban azért nem volt reális, hogy
normális, gépbe nézős kép készüljön, másrészt a családfő nem rajong
virtuális naplómért, benne szerepelni még kevésbé. Az összes pasi
pezsgőt bontott, mérhetetlenül le is részegedett a tengersok Süsü
pezsgőtől. Ezért aztán szépen sorban ki is dőltek, elsőként Zsombi,
Csanád többet volt kézben mint ágyban, néminemű ordítás okán (apja
szerint szeparációs szorongás, szerintem meg csak jönnek az őrlői,
neadjisten rosszul viselte a durrogtatást), Kende is eldőlt 2 óra táján.
Azért
azt el kell mondanom, stílusosan búcsúztunk az óévtől, Csanád integet,
és pápázik hozzá, egyelőre meglehetősen önkényesen, ezért aztán
megörökíteni még nem sikerült.
Holnap végre újra jönnek a hétköznapok, mindannyiunkra ráfér már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése