2012. december 3., hétfő

Nyolc...

Jaj úgy élvezem én a hétfőt... Mer persze éjjel fél egyig vertem a billentyűket drága barátnőmmel, kiveséztük akit kellett, és megalapítottuk a cégünket. Nevünk meg profilunk még nincs, de alakul.  De ezért aztán reggel nagyon kedvem volt fölkelni :) De esélyem sem volt, legnagyobbom kirobbant mellőlem fél 7kor, majd az arcomban landolt, anya szaloncukrot hoztak az angyalkák, de olvasd már el mit írtak! Azt írták, írjunk a Mikkancsnak levelet. Ma reggel végre nem kellett feszítővágó ahhoz hogy az óvodában hagyjam a középsőt. Több összetevője van ennek a dolognak amúgy. Kitaláltam egy mondatot, ami megnyugtatja, anya mindig vigyáz rá, ha ép nem elérhető, mindig van néhány lízingelhető angyalka. De ez még csak ahhoz volt elég, hogy ne zokogjunk mindketten, azért ment a huzavona. Addig eljutottunk, hogy elindult befelé, de minden lehetőségnél beakasztotta a lábát. Pár napig szórakoztunk ezzel, aztán taktikát váltottam. Megvártam ilyenkor, míg magától továbblép. Ma reggel már röhögve mondta, anya húzzál :) Ehhez persze hozzájárult egy mese is. Kádár Annamária Mesepszichológia című könyv nekem eddig is kedves volt, most elkezdtem olvasni belőle a fiúknak. Hosszú és kép nélküli mesékről beszélünk. Másnap este mégis ezt kérték. Hmm, épp a félelemről szólót... És ma reggel, pedig messze még a péntek, amikor ebéd után haza jöhet, szó nélkül tűnt el a teremben. Végre már.
Megszereztem a véreredményeimet is, össze is téptem a végrendeletemet... Mert hogy 3 hete hajhullásilag is ugye véremet vették, sápítozott is a háziorvosom, jaj  a koleszterin szint, hű mi legyen. Gondoltam itt a vég, sose többet oldal szalonna, meg csülökpöri. Erre most tök normális az eredmény. Hát most hogy legyen? Na mindegy. Amúgy ma esett a hó. Csodás tócsákat hagyott maga után, mert meg nem maradt.
Karácsonyilag is mindenfélék történtek, lassan kezdek villódzni :) Megtaláltam Manócskát, akit már nagyon kerestem, hogy ajándék lehessen. És a legnagyobb örömöm az volt, hogy ma végre megkaptam a levelet attól a hétéves kislánytól, akinek az angyalkája lehetek. Nézegetem a levélkét, gondolkodom, hogyan tudnám minden kívánságát teljesíteni. És rettentően várom azt a fotót, amit majd az ajándékbontásról kapok :)
Végre befejeztem a birsalmasajtot is. Kicsit aggódtam a mennyiség miatt, kár volt. 4 kiló körül van a  végeredmény. 1 évig megint nem akarok birsalmát látni.

2 megjegyzés:

  1. Téged olvasva az embernek minden gondja, problémája elszáll! :) Örülök, hogy ismerlek, sokat tanulok Tőled...köszönöm! :)

    VálaszTörlés
  2. Te tőlem? Én fordítva érzem! :) De nagyon köszönöm, sokat jelent a barátságod!

    VálaszTörlés