2012. december 30., vasárnap

Az műtétről még pár szó

Jelentem nem leszek függő. Ez a bökdösés nem nekem való. Úgy nézek, ki mint egy jól összevert tűpárna. Ja mert trombózis megelőzésképpen még 10 napig lőttem magam itthon. És el kell mondjam, nagyon büszke vagyok magamra. Minden nap szépen szabályosan beadtam magamnak az adagot. Nem hittem volna. Én, amint tűt bökök a combomba önként és dalolva. Mert attól szerencsére eltekintettek, hogy a hasamba adjam...
A fiúkat foglalkoztatja a dolog még, ma például Csani foglalta össze pár szóban: "Megnyomkodtuk a haszadat ész valaki levágta." Kende azon elmélkedett, hogy mennyire fájt. Mondtam, hogy aludtam közben. Ja, hát úgy könnyű. Zsombitól még várom a kinyilatkoztatást. Mert ő ritkán szól, de akkor velőset. Ma ők kérték, hogy mutassam meg. Kende és Zsombi megszakértették, már nem olyan csúnya, Csani szerint meg koszos :)

2 megjegyzés:

  1. Én nem vállaltam magamnak a bökdösést...Igaz, az epeműtét után volt, ugyancsak trombózis elleni. De ha egy csinos hasikának ez lenne a feltétele, hát bizony bevállalnám.
    Csani véleményére meg kíváncsi vagyok, oszd majd meg velünk.

    BUÉK!

    VálaszTörlés
  2. Nekem Béla adta a hasamba. Hős volt. Te is az vagy!

    VálaszTörlés