Na ilyen volt az elmúlt két
hét. Itt nem cifráztam túl, mert ... mert nem akartam. De nagyon féltem.
A 12 hetes UH ugyanis nem egészen úgy sikerült, ahogy szerettük volna.
És a 13 hetes sem. Ezért hát ma elmentünk a Kendeittszületettklinikára,
kontrollra. Nem részletezném,mekkora élmény volt a gyerekeket 1/4 8
körülre a szélrózsa minden irányába szétszórni... Az első meglepi a
kapuban ért, amikor is szembejött velem Kendevilágrasegítő P. doki. A
következő akkor, amikor a szokott helyen nem azt találtam, amit vártam.
Jó, eltelt azóta 4 év :) Sebaj, megtaláltuk az UH labort, és a keresett
nagyon ügyes S. dokit is. Aki idővel elrongyolt szebb égtájak felé, bár
utána szóltak, hogy a másik oldalon várja a B.féle. No ez voltam én.
Ezen akkor elég jót röhögtem. Azon nem, mikor közölték, hogy csak cirka
másfél óra múlva jön vissza... És amikor visszajött is minden utánunk
érkező hamarabb bement. Amikor ismét elment, hangyányit idegesen
megszólítottam az asszisztensnőt, mondván S doktora várunk, mire
közölte, most ment el, vele beszéljek. Azt már meg se hallotta, hogy a
papírjaim reggel 8 óta bent vannak... Nos bevallom, ekkor elszakadt a
cérna. Egyszerűen nem bírtam tovább, kijött (inkább csak
kikukucskált...) az elmúlt hetek feszültsége, elkezdtem pityeregni.
Zuram persze mondta, hogy felesleges sírni... később folyt köv, hazaért
az emlegetett :)
Nem sokkal később kijött S.
doki és személyesen hívott be. Volt olyan rendi, hogy megkérdezte, első
baba-e... Egy haálra rémítés után (valami ciszta maradványa az agyban,
ja nem is, teljesen normális szerkezetű...) végre megnyugodhattam,
mindkét veséje szépen a helyén van. A kisfiamnak. Mert most már teljesen
biztos. Háromfiús anyuka leszek. És én nagyon örülök. A napokban
gondolkodtam azon, hogy lehet, hogy nekem ez a dolgom. Hogy 3 fiút
neveljek fel. Hát ha ez a dolgom, ezt teszem. Lányt majd hoznak haza a
fiúk. Vagy örökbe fogadunk egyet. Persze valószínűleg csak vicelt Élet,
mikor ezt felvetette. De ha nem, akkor majd lesz egy lányunk is :) Én
most nagyon boldog vagyok, már nagyon várom a kisfiam. És a blog címét
át kell majd írnom. Mert hát az Ajándék az nagybetűs :) Így hívták volna
a lányomat. A pocakomban jelenleg is élénken fickándozó kisfiamnak
azonban még nem találtuk meg a tökéletes nevet. Jelöltek már vannak, de
még ráérünk. Kende nagyon boldog volt, hogy megint kisöccs lesz. És
anya, a doktorbácsi mit mondottt, egészséges? Végre nyugodt szívvel
mondhattam, igen, teljesen egészséges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése