Büszke

Jaj, nagyon az vagyok... Zsombira most. Valamelyik nap előhozta Kende tortájának nagy papírdobozát, a konyhában ledobta a padlóra, beleült, és közölte:"Hajó!" Én meg álltam döbbenten... Mert ezt aztán sehonnan senkitől... Kezdem elhinni, hogy ő valójában sokkal öregebb, mint látszik...
Már azt is "mondta", hogy szeretlek :) Lógattam lefelé és nem tetszett neki, megijedt, rémülten kapaszkodott belém, szinte belém simult, nyugtatásra vágyva, és azt atláltam neki mondani: én is szeretlek. Erre őa zt mondta: "Tetete". Én ezt úgy veszem, azt mondta. Sok mindent kezdett most mondani. Pl azt, hogy "haja". És jól használja. Az óra mostanában "ikkakk", és teljesen tisztán mondja, hogy bimmbamm. Bár ha harangzúgást hall, azt mondja "kongkong"... De Élet ma harangozott vele és ment a végtelenített "bimmbamm" :)
Kezd rigolyás lenni, ha lefekszik, létszám ellenőrzés van az ágyban: "a-a-a" a kutyus, "miáúó" a mackó és "autó" a rendőrautó mindenképp ott kell legyen...
Ma lovagolt a az ovis családi napon. Konkrétan nem lehetett lehámozni a lóról... Ezért is tök jó, hogy este a nagyapjáéktól (ma jöttek pár napra a Balcsiról) kapott egy kis fekete lovat. Kende meg lovas könyvet. Lesz mit olvasni, pedig még a sárkánygyíkosnak is csak a legelején tartunk...
Én viszont nem vagyok jól, kedd óta (ideért a szél...) fáj a fejem, és már harmadik napja pár percenként félreüt a szívem... Nem vészes, de idegesít. És vagy a hormonjaim bolondultak meg, vagy Élet viseli nehezen a munkahelyi stresszt, mindenestre a helyzet nem túl idilli... Sebaj, lesz ez jobb. Egyszer valamikor :)
Ja és ma sokak (elég észrevehető)kételyeit oszlattam el, ugyanis az oviban kismama mellényben jelentem meg, nem hagyva tovább kétséget a pocakom okát illetően (ami természetesen nem terhességem korának megfelelő méretű, de ne legyünk telhetetlenek :D)
No ideje eltennem magam holnapra, ha nem fagyok be teljesen, reggel piacra megyek. És még azt is jó lenne kiötleni, mégis mi a fenét süssek a családi ebédre...