Persze ő sem hagyja, hogy
megfeledkezzem Őuraságáról, biztos sokan nem hiszik, de már elég jól
érezhetően hozza a tudomásomra, ő bizony itt van, tessék rá figyelni.
Szóval megint alakult a kép, a héten bevittük Zsombikámmal a legújabb
leletünket B dokinak, meg is nézte, bőszen hümmögött meg helyeselt,
aztán kibökte, nem is az volt a kérdés, van-e veséje, hanem, hogy
tényleg van-e tágulat. Nem baj, nagyvonalúan átsiklottam ezen...
Megemlítettem kissé megnehezült járásomat, széttárta a karját, ez ezzel
jár. Nyúlnak a szalagok, nő a méhem, ezért aztán szeméremcsont tájékán
és bő környékén sajog, fáj, hasigat. Semmi gond, április végére elmúlik
:)
Azért azt nem fogom sosenem
megbocsátani, hogy akiknek a legegyüttérzőbbnek kéne lenni, azok milyen
sátáni kacajt hallattak Minike kukacának hallatán... Mondjam azt, hogy
gyakorlatilag a térdüket csapkodva visítva röhögtek?
Megálljatok csajok, lesztek még ti is kismamák!!! :)))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése