Még éppen

élek... Pedig csodaszép tavasz van, tegnap közelről szemrevételeztem, nyílnak a krókuszok, bimbós a japánbirs, a téli jázmin, az illatos lonc, némelyik nárcisz és a jácintok is. De nem tudom élvezni, mert nem bírok kimenni nézegetni... Ha nem muszáj nem mozdulok. Megint szúr az oldalam, meg a hátam, húz a pocak, és elnyom valami ideget, nagyon rossz érzés, leginkább csak fekszem, ma is egész nap anyunál voltunk.
Zsombi is újabb aggodalmat kreált... Amikor a hörghurut elhatalmasodott rajta, ronda kiütései lettek. Már egy hete hete kenem cinkolajjal ,de nem javul, sőt. Terjed, viszket. Már álmában is vakarózik. Valószínűleg kontaktallergia, meg is van a gyanúsított, elég volt csak illatot váltani ugyanabból a mosógélből... Kenegetni kell Elocommal, reméljük mérsékli a viszketést is mert nagyon sajnálom annyit dörzsöli az oldalát a kis karjával, mert tudja, hogy vakarni nem szabad, mondja is. Na ennyit bírtam ülni...
Na még egy frissebb kép rólunk...