Itt
vagyunk már a küszöbön. Nemsokára belépünk az ajtón az ismeretlenbe.
Ketten, Csanád meg én. Jól vagyunk egyébként. Pici fiam példásan
viselkedett az elmúlt nagyon nehéz napokban.
Betöltöttük
a 36 hetet, így megejtettük az első NST-t is. Nagyon ügyes volt,
folyton a gombot kellett nyomkodnom. Közben "végighallgattam" egy
szülést is... 10 re mentem, akkor anyuka még sétált, de elég gyorsan
pörögtek az események, hamarosan már vissza nem tartható tolófájásokról
volt szó. Elég hamar végeztem, doki megvizsgált, kiültem a folyóra UH-ra
várva, pár perc múlva már jött az újszülöttes nővér a pólyával. 10
35kor megvolt a baba... Az UH nekem meglepő eredménnyel végződött.
Csanád végig nagyobb volt Zsombinál, de most a végére belassult,
pontosan olyanok a paraméterei, mint neki voltak :) Vagyis 36 hetesen
3200 gramm. A csontok méretei is stimmelnek. Tehát csak attól függ,
lesz-e ő is 4 kiló, meddig maradunk együtt.
És
akkor ennyi segítség után feldobom a labdát, akinek van kedve játszani,
ossza meg velem, szerinte mikor, mekkora és milyen kisfiam születik :)
Anyuka
egyébként meglehetősen kezd eltorzulni, szóval fotót nem kaptok. A
lelkiállapotom miatt nem tartottam a sómentes diétát sem, megvan az
eredménye, sajnos kilókban és centikben mérhető... De nem panaszkodom.
Csupán
kis szorítást kérek. Kende mióta óvodás, nem volt beteg. Ma a délutáni
alvásból 38,4 es lázzal ébredt, csak nyúlik, egész délután és este a
kanapén feküdt. Nagyon remélem, hogy nem lesz komoly...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése